Magyarország portál: biztonságosabbá vált az elektronikus ügyintézés

2022 júniusától elérhető az emelt szintű, kétlépcsős azonosítási szolgáltatás, az Ügyfélkapu+. A Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül igénybe vehető új – ügyfélkapus belépést kiegészítő – azonosítási szolgáltatás a korábbinál nagyobb biztonságot nyújt az elektronikus ügyintézés során.

Mit jelent a kétlépcsős azonosítás?

A kétlépcsős azonosítás lényege, hogy a széles körben elterjedt és általánosan használt jelszó alapú, egyfaktoros azonosítási módot kiegészíti egy következő faktorral, amely kizárólag az adott felhasználó birtokában lévő mobileszközhöz köthető.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felhasználónak bejelentkezéskor az ügyfélkapus felhasználónevén és jelszaván kívül egy harmadik adatot, a mobiltelefonjára vagy tabletjére telepített hitelesítő (authenticator) alkalmazás által előállított, egyszer használatos, 30 másodpercenként frissülő kódot is meg kell adnia. A hitelesítő alkalmazás használatához nincs szükség internetre, az alkalmazás az ideiglenes kódot a saját, belső ideje alapján generálja.

Mi szükséges az Ügyfélkapu+ igényléséhez?

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás ingyenesen vehető igénybe, használatához Ügyfélkapu regisztráció és egy olyan, lehetőség szerint kamerával rendelkező mobileszköz szükséges, amely képes futtatni a független hitelesítő alkalmazásokat. Ilyen alkalmazás például az Android és az iOS platformon is díjmentesen elérhető NISZ Hitelesítő, de számtalan más, ingyenes alkalmazás is megfelel a célnak.

A NISZ hitelesítő alkalmazás letöltéséhez kattintson az alábbi linkre, vagy szkennelje be mobileszköze kamerájával a kódot:

Google Play - https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.innobile.niszauth

App Store - https://apps.apple.com/hu/app/nisz-hitelesítő/id1603444961

Hogyan állíthatom be az Ügyfélkapu+ kétlépcsős azonosítást?

Az emelt szintű azonosítási szolgáltatás igénylése a https://ugyfelkapu.gov.hu oldalon történő bejelentkezést követően – az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása után – kezdeményezhető.

Elsőként válassza az Ügyfélkapu+ igénylése menüpontot, majd a „Tovább az Ügyfélkapu+ igényléshez” gombra kattintva párosítsa az eszközeit a szolgáltatással.

A következő lépések során a rendszer egy ún. törlőkódot is generál, melynek segítségével – abban az esetben, ha elveszíti vagy eltulajdonítják a mobilkészülékét – egyszerűen és gyorsan megszüntetheti a szolgáltatást.

Hogyan tudok ezt követően bejelentkezni az Ügyfélkapumba?

A sikeres beállítást követően, a bejelentkezési felületen már nem az Ügyfélkapu, hanem az Ügyfélkapu+ gombra kell kattintania.

Felhasználónevének és jelszavának megadását követően a rendszer kérni fogja a mobileszközre telepített alkalmazás által generált, aktuális számkódot is.

Amennyiben a továbbiakban nem szeretné használni a két lépcsős azonosítást, vagy az adott szakrendszerben az elektronikus ügyintézés nem lehetséges kétfaktoros azonosítással, az Ügyfélkapu+ – szintén az ugyfelkapu.gov.hu felületen – a szolgáltatás megszüntetése nélkül is bármikor inaktiválható, majd igény szerint újraaktiválható. Ezen a felületen a kétlépcsős azonosítás végleges törlése is lehetséges. (https://www.magyarorszag.hu/szuf_hir?id=18159c50-e4ae-447b-81bf-35d32e0e289a)

Az Adótanácsadók Egyesülete várja az adminisztrációcsökkentő intézkedéseket is – észrevételek és javaslatok a 2025. évi adó-és költségvetési törvénytervezetekhez

Budapest, 2024. november 11., hétfő - A Magyarország Középtávú Költségvetési-Strukturális Terve 2024 című dokumentum több ponton kedvező változásokat vetít előre hazánk adózási környezetére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban sokakban kialakult az kép, hogy a kedvező adózási környezet változtatására tett ígéretek mindig csak egyre több adminisztrációs terhet jelentettek a vállalkozásoknak, ezért – ismerve a jövő évre tervezett intézkedéseket – most sem árt az óvatosság a dokumentumban foglaltakkal szemben.

Az Adótanácsadók Egyesülete várja a kormányzat által tervezett adminisztráció csökkentő intézkedéseket is – észrevételek és javaslatok a 2025. évi adó-és költségvetési törvénytervezetekhez A Magyarország Középtávú Költségvetési-Strukturális Terve 2024 című dokumentum több ponton kedvező változásokat vetít előre hazánk adózási környezetére. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban sokakban kialakult az kép, hogy a kedvező adózási környezet változtatására tett ígéretek mindig csak egyre több adminisztrációs terhet jelentettek a vállalkozásoknak, ezért – ismerve a jövő évre tervezett intézkedéseket – most sem árt az óvatosság a dokumentumban foglaltakkal szemben.

Egyesületünk elvárja, hogy a korábbi hasonló ígéretekkel szemben végre valósuljon meg a vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése, digitalizáltságuk javítása, az adóelkerülési lehetőségek további szűkítése, továbbá a döntés előkészítési célú, valamint közigazgatási folyamatokat kiszolgáló adatok hibamentességének, időszerűségének, illetve rugalmas felhasználhatóságának biztosítása, hogy az nem fog többlet adminisztrációs terhet jelenteni.

Az Adótanácsadók Egyesülete javasolja a 2025-ben kivezetésre nem tervezett, a kiszámíthatóságot romboló, végsősoron a fogyasztói árakban megjelenő különadók – így különösen a kiskereskedelmi adó– végleges eltörlését. Ugyancsak javasoljuk, az un. kisadók, valamint mint a vállalkozásoknak, mint a magánszemélyeknek szinte már átláthatatlan SZJA törvény szabályainak áttekintését, és mindazok kiiktatását, amelyek adminisztrációs költségeik miatt gyakorlatilag többlet költségvetési bevételt nem hoznak. Az EU-nak küldött dokumentum tartalmazza az esemény alapú adatszolgáltatási platform (EMAP) bevezetését is, amellyel a vállalkozások jövedelemelszámolásai és bevallásuk a tervek szerint egyszerűsödnének.

Az Adótanácsadók Egyesülete - immár sokadszorra - készségesen felajánlja a közel ezer fős tagságánál az elmúlt évtizedekben felhalmozódott széleskörű tapasztalatait az adózási környezet javításához, az adóadminisztráció csökkentés megvalósításához, ideértve az esemény alapú adatszolgáltatási platform (EMAP) bevezetéséhez kapcsolódó munkába való bekapcsolódást is.

2024. november 11. Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Kiadó: Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

A 2025-ös adócsomag tervezet

A 2024. november 7-én benyújtott 2025. évi törvénytervezet ide kattintva érhető el a parlament honlapján. Az alábbi jelentősebb változások várhatóak.

A családi adókedvezmény növelése révén már 2025. július 1-jétől a családi adókedvezmény összege jelentősen (50%-kal).

Meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa-kulcs alkalmazását 2026. december 31-ig, sőt elhúzódó építkezések esetén ez akár 2030-ig is kitolható lesz. Emellett a jövőben lehetőség lesz a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatások 50%-át lakásfelújításra költeni.

A tervezetben szerepel a műemlék ingatlanok tekintetében alkalmazható illeték- és építményadó mentesség, illetve a műemlék ingatlanok felújítását követő értékesítés személyi jövedelemadó mentességi feltételének 5 évről 3 évre történő csökkentése.

Az alábbi adónemek tekintetében alkalmazzák majd az inflációkövető számítási módszert:

Jövedéki adó: A szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) tételes jövedéki adója,
Gépjárműadó: A gépjárművek után fizetendő adó
Regisztrációs adó: A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó mértéke
Cégautóadó
Visszterhes vagyonszerzési illeték gépjárművek esetén.

A társasági adóban változást jelent a jövőben, hogy lehetőség lesz a veszélyes hulladék tárolásra igénybe vett földterületek esetén is értékcsökkenési leírást érvényesíteni.

Fontos jogharmonizációs változás, hogy a jövőben várhatóan nemcsak a belföldi értékesítés, hanem a külföldi értékesítések tekintetében is alkalmazható az alanyi adómentesség. Ugyanakkor a felső határ nem változik, így a törvénytervezet alapján magyar adóalany belföldi és külföldi értékesítései együttes összege nem haladhatja meg a 12 millió forintot (sajnos).

Az adócsomag könnyítéseket tartalmaz a számvitel területén, felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra nőne). Az egyszerűsítés jegyében a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is jelentősen nő (mérlegfőösszeg vonatkozásában 6 milliárdról 10 milliárd forintra, míg nettó árbevétel vonatkozásában 12 milliárdról 20 milliárd forintra), míg a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülési feltétel nettó árbevételre vonatkozó kritériuma 300 millió forintról 600 millió forintra nő. A foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételek ezzel szemben nem változnak.

1. EPR változások 2024. július 1-től

2023.07.01-jétől a hulladékkal kapcsolatos szabályok jelentősen átalakulnak. Az új szabályozás nem csak azokat érinti, akik eddig környezetvédelmi termékdíjat fizettek (vagy nem fizettek, de kellett volna fizetniük), hanem azokat is, akik az érintett - termékdíj-szabályozásnál bővebb - termékkör beszerzését, gyártását, értékesítését végzik.

lehetőség nyílik a készletre vételkor fizetni a felelősségi díjat, a forgalomba hozatal helyett
a számlán fel kell tüntetni, hogy a felelősségi díj megfizetésre került, kivéve kiskereskedelmi forgalmazás esetén
bevezetésre kerül az újrahasználható csomagolás, ami bizonyos esetekben mentesítheti a többször felhasználható csomagolást a díjfizetés alól
a teljesített adatszolgáltatásokat utólag a tárgyévet követő év március 31-ig lehet

Az új rendszer működése

A rendszer alapvetően a kollektív teljesítésre épül, melynek keretében a felsorolt termékek (ill. az azokból keletkező hulladék) gyártása, forgalomba hozatala ill. saját célú felhasználása esetén a kötelezett cégeknek az állam által kijelölt koncessziós társaság (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt - MOHU) felé díjat kell fizetniük. A díj alapja - hasonlóan a termékdíj-rendszerhez - a termékek tömege. Az egyes termékekhez kapcsolódó díjtételek egyelőre nem ismertek – ezt várhatóan egy májusban megjelenő kormányrendelet fogja szabályozni.

Adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség

A technikai lebonyolítás az alábbiak szerint zajlik:

A tárgynegyedévet követő hónap 20-áig adatszolgáltatást kell teljesíteni a Zöldhatóság felé az érintett termékforgalomról (várhatóan az OKIRKAPU adatszolgáltató felületen). Az első adatszolgáltatás határideje a 2023. 3. negyedéves mennyiségekről 2023. október 20-a.
A Zöldhatóság a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig továbbítja az adatokat a MOHU-nak.
A MOHU a közölt forgalmazási adatok alapján az EPR díjról számlát fog kiállítani 15 napos fizetési határidővel. (A fizetési határidő előtt még lehetőség van a szolgáltatott adatok módosítására.)

Adóváltozások az ÁFA-ban 2024 január 1-től

A jogutódlás esetköreit bővíti az új törvény, így a csoportos adóalanyiságból történő kiválás, valamint az állami feladatátszervezés esetén is már alkalmazhatók az erre vonatkozó áfa-szabályok.
2023 augusztus 1-től a Magyarországon nem, azonban más EU-tagállamban letelepedett adóalanyok ezentúl a hazai ingatlanbeszerzésük utáni levonható áfát visszaigényelhetik az áfa-visszatérítési eljárás keretében (ELEKÁFA), ha megfelelnek a nevesített feltételeknek, és a beszerzés 2021. december 31-e után történt.
2024 anuár 1-jétől haladéktalanul kell a számlát kiállítani azokban az esetekben, amikor a vevő a teljesítésig az ellenértéket maradéktalanul megfizette.
Amennyiben egy adózónál változik az áfa-bevallás gyakorisága a jogszabály erejénél fogva, úgy a még le nem fedett időszakról soron kívül kell majd bevallást benyújtani.
Az Áfa tv. előkészítése megtörtént az e-nyugtára, az adócsomag releváns része meghatározza a szükséges fogalmakat, illetve megalapozza a végrehajtási- és részletszabályok megalkotását.
január 1-jétől megjelenik a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekre vonatkozó szabályozás is az Áfa tv.-ben, ezzel is eleget téve az erre vonatkozó EU-s előírásoknak, összhangban a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerével. (accace.hu)

Az eÁFA rendszere 2024 január 1-től

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024-ben elindítja az elektronikus áfarendszert, az eÁFA-t az áfabevallások elektronikus összeállításának és benyújtásának támogatására. Az új korszakot nyitó fejlesztés célja az ügyféli igények minél teljesebb kiszolgálása, a kötelezettségek jogszerű teljesítésének elősegítése és az adminisztráció csökkentése. A digitalizált megoldás webes felületen és gép-gép kapcsolaton keresztül lesz elérhető a felhasználók számára. A webes felület a kevesebb, de még észszerű keretek közt online formában is kezelhető, illetve megjeleníthető mennyiségű bizonylattal rendelkező adózókat segíti azáltal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával elkészíthető a bevallás. A felületen a forrásadatok megfelelő szempontrendszer szerinti adókódolása és azok megmutatása mellett biztosított az adatok szerkesztése, különböző adózói döntések meghozatala, és a NAV-nál rendelkezésre nem álló adatok bevitele is, amelyek eredményeként előáll a bevallási tervezet. A felhasználók manuális teendőinek csökkentésére az eÁfa lehetőséget biztosít a felhasználói szabályok kialakítására is, amely alapján egy-egy adózói döntést a szabálynak megfelelő forrásadatokon tömegesen képes végrehajtani a rendszer. (NAV)