Küldetésnyilatkozat

Áfát érintő változások

A törvénytervezet kiegészíti a már beiktatott rendelkezéseket oly módon, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Az egycélú utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházás viszont nem minősül áfa köteles ügyletnek. Ez azt jelenti, hogy egycélú utalványok kibocsátása esetén csak akkor keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ha az utalványok kibocsátásakor az utalvány átadása ellenérték fejében történik. Ezzel szemben, az utalványok minden további átruházása áfa köteles ügylet, függetlenül attól, hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen történik. Utóbbinak további feltétele, hogy az utalvány beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonható legyen.

Ezen szolgáltatások esetében az előzetesen felszámított áfa 50 százaléka levonható. A használatot nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az 50 százalékos áfalevonást alkalmazhatja.

Fordított adózás alá eső szolgáltatások szűkítése

2021-től csak az a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, rendelkezésre bocsátás esik fordított adózás alá, amely olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

Alanyi adómentesség 12 millió forintig

A javaslat szerint az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. 5 százalékos lakás áfa kivezetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések lesznek.

A javaslat átmeneti rendelkezései szerint a kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcsot kell alkalmazni azon lakóingatlanok értékesítésére, amelyeknél az alábbi feltételek 2019. december 31-én együttesen fennállnak:

• A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
• Az adott lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül.
• Ez utóbbiról a lakóingatlan értékesítője az adóhatóság részére külön nyomtatványon nyilatkozatot tesz.

Szja, TB és szochó szabályok változásai

Az őszi törvényjavaslat azonban megszünteti a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra, mint célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásként történő adózását.

Az őszi módosítás szerint azonban továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik pl. az egészségpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg, ugyanakkor maga az egészségpénztári célzott szolgáltatás (pl. egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások stb.) jövőre is adómentes körben marad.

A jövőben is lehetőség nyílik lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtására akár kamatmentesen is, oly módon, hogy nem kell számolni kamatkedvezményből származó jövedelemmel kifizetői oldalon.

A családi adóalap-kedvezmény megoszthatósága bővül

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek kapcsán a családi adóalap-kedvezmény megoszthatóságának a kiterjesztését kell kiemelni. Az olyan esetekben, amikor a magánszemély emelt összegű családi pótlékot kap, de emellett gyakorlatilag nincs más jövedelme (pl. felsőoktatási intézmény első okleveles hallgatója, megváltozott munkaképességű, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy stb.) 2019. január 1-től alkalmazható lesz a megosztás.

Társadalombiztosítási szabályok változása

Adminisztratív egyszerűsítést jelenthet majd a jövőre nézve, hogy a kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, illetve a képesítést kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.

Szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalék lesz 2019. január 1-től.

A kutatóhelynek minősülő kifizető kutató-fejlesztő munkavállalók után szocho-kedvezményt érvényesíthetnek. A kedvezmény mértéke a közvetlen költségként felmerülő bérköltség adójának 50 százaléka.

KATA

A KATÁ-sokat mindenekelőtt az alanyi áfa mentesség értékhatárának 8 millió Ft-ról 12 millió Ft-ra emelkedése érinti majd kedvezően.

A javaslat kiterjeszti a főállásúnak nem minősülő kisadózók körét a 25 évnél fiatalabb felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozókra a tanulmány szüneteltetésének idejére is. Az említett személyi körnek havi 25 ezer Ft adót kell csak fizetnie.

2019. évi adótörvény módosítások

2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. Az új törvény egykulcsos adót vezet be, melynek mértéke 19,5% lesz. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 14%-os kulccsal adózó jövedelmek egészségügyi hozzájárulás terhe megszűnik, helyette 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:

• az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alapszámításnál figyelembe vett jövedelem,
• tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
• külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
• a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összege,
• a jelenleg 14%-os egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (pl.: osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem).

A 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Amennyiben a szociális hozzájárulási adó mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás-fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását.

Az új törvény szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

• a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
• a munkaerőpiacra lépők;
• a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők;
• a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
• a kutatók;
• a közfoglalkoztatottak után; valamint
• a jelenlegi feltételrendszer mellett a K+F tevékenység után.

A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.

Társadalombiztosítási járulékot érintő változások

Társadalombiztosítási járulékot érintő változás, hogy 2019. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7 500 Ft-ra (napi 250 Ft) emelkedik (2018-ban ez havi 7 320 Ft, napi 244 Ft).

A törvénymódosítás a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését is tartalmazza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján. Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.

A társasági adót érintő változások

Szintén az adózók számára kedvező változásként értelmezhető a fejlesztési tartalék maximumának változása, mely a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik.

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményeknél a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója – megállapodásuk szerint – megosztottan érvényesíthetik a K+F-hez kapcsolódó adóalap kedvezményt.

2019-től a társasági adóra vonatkozó adókedvezményeket utólagosan is érvényesíteni lehet, önellenőrzés keretében, függetlenül attól, hogy az adózó a társasági adó bevallásában igénybe vette-e az adókedvezményt vagy sem. (Az az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt korlátozás a választási lehetőség utólagos érvényesíthetőségére vonatkozóan továbbra is hatályban marad.)

Az általános forgalmi adót érintő változások,

• Változnak az utalványok értékesítésével kapcsolatos rendelkezések. A törvény kétféle utalványtípust különböztet meg: egycélú és többcélú utalványt. Az utalványok esetében az áfa-fizetési kötelezettség korábbi időpontban keletkezik: nem az utalvány beváltásakor, hanem már az utalvány megvásárlásakor.
• 2019. január 1-jétől az 5 százalékos áfa-tartalmú termékek köre is bővül: a tartós (és speciálisan hőkezelt, UHT és ESL) tej áfa-kulcsa jövőre 27%-ról 5%-ra csökken.
• Szerbiával és Törökországgal bővül azon országok listája, amely országokban letelepedett adóalanyok részére Magyarország biztosítja a rájuk belföldön áthárított áfa visszatérítésének lehetőségét.

A személyi jövedelemadót érintő változások

A cafeteria rendszer leegyszerűsödik. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:

• Béren kívüli juttatásként jövőre kizárólag a SZÉP kártya három alzsebébe utalt támogatást adhat a munkáltató (az értékhatárok nem változnak). A béren kívüli juttatások adóterhe kis mértékben növekszik, ugyanis – bár az 1,18-szoros adóalapszorzót jövőre már nem kell alkalmazni – az új törvény a béren kívüli juttatásokat is 19,5%-os kulccsal adóztatja. Ennek megfelelően a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra módosul.
• Megszűnik a tavaly bevezetett éves 100 ezer Ft pénzbeli juttatás, mint béren kívüli juttatási forma.
• A korábban béren kívüli juttatásként nevesített juttatásokat (pl.: iskolakezdési támogatás, munkahelyi ékeztetés) jövő évtől már nem adhatja a munkáltató egyes meghatározott juttatásként sem.

Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd, munkaviszony esetén munkabérként.

Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).

2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:

• a munkáltatók és munkavállalók részéről egyaránt közkedvelt munkáltatói lakáscélú támogatás, amely jelenleg bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít a munkáltatók számára, hogy 5 millió forint erejéig adómentesen lakáscélra juttassanak dolgozóiknak támogatást
• a sportrendezvényre (korlátlanul), valamint a kulturális eseményre (50 ezer Ft-ig) szóló belépőjegy vagy bérlet;
• a mobilitási célú lakhatási támogatás;
• a kockázati biztosítási díj átvállalt összege (a minimálbér 30%-áig) – átmeneti szabályok alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-éig van lehetőség;
• a diákhitel törlesztéséhez nyújtható támogatás.

A bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.

A 2018. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásnak, illetve adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások a jövőben, munkavállaló esetében, bérjövedelemként viselik a terheket.

Egyszerűsítések:

• A következő évtől az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lesz adóelőleg-nyilatkozatukat elektronikus úton megtenni az adóhatóság felé, melyet az adóhatóság továbbít a kifizető részére.
• 2019-től az adóhatóság az egyéni vállalkozók részére is készít adóbevallási tervezetet a rendelkezésre álló adatok alapján. Az egyéni vállalkozók esetében a bevallás benyújtásának határideje február 25-e helyett május 20-ára módosul.

Jó hír: ingatlan-bérbeadás esetén a jövő évtől nem minősül bevételnek a bérbeadó oldalán az ingatlan használatához kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áthárításából származó díj, így ezeket a költségek között sem kell szerepeltetni.

Ingatlan bérbeadás esetén a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett ingatlan általa megfizetett bérleti díját el kívánja számolni bérbeadásból származó bevételével szemben.

A családi kedvezmény összege növekszik: kettő eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2019-ben 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik.

A helyi adókat érintő változások

Az új rendelkezéseknek megfelelően 2019. január 1-től az önkormányzatok jogosultak arra, hogy adókedvezményt állapítsanak meg a vállalkozó azon beruházásának értéke (vagy annak egy része) után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség viszont megszűnik.

Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő változások

Az elfogadott törvényjavaslat alapján az egyszerűsített vállalkozói adót az adózók – döntésük alapján – utoljára 2018. december 20-ig választhatják ezt az adózási formát, továbbá az eva-ra való áttérés is 2018. december 20-ig lehetséges utoljára.

A kisvállalati adót érintő változások

A KIVA választásának feltételei kedvezően módosulnak: a korábbi 500 millió forintos árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó korlát 1 milliárd forintra növekszik.

Jelentős változás a KIVA adóalapjának módosulása: a továbbiakban a béren kívüli juttatás, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is az adóalap részét képezi.

Megszűnő adók: 75%-os különadó, hitelintézeti különadó, valamint kulturális adó

Az elfogadott törvényjavaslat alapján visszamenőleges hatállyal, 2018. január 1-jétől megszűnik a 75%-os különadó, mely többek között a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott jövedelem egy részét terhelte.

További változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, valamint eltörlésre kerül a kulturális adó is.

A népegészségügyi termékadót érintő változások

2019. január 1-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke, továbbá törlésre kerül az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség.

Bevándorlási különadó

E törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba a bevándorlási különadóról szóló rendelkezések. A törvény alapján bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása. A különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

A Rendelet 2018. május 25-én lép hatályba, és teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így Magyarországon is – így szól a Rendelet legutolsó rendelkezése (99. cikk (2) bekezdés).

Az uniós rendeleti – és nem nemzeti - szabályozás indoka az volt, hogy a természetes személyek az egész Unióban egységes, uniós-szintű védelmet kapjanak személyes adataik kezelése vonatkozásában.

A nemzeti szabályozás számára csak annyi teret hagy, hogy a Rendeletben foglalt szabályok alkalmazását pontosíthatja (Preambulum 10). E tárgyban Magyarországon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezik – azonban ennek módosítása, hozzáigazítása a Rendelethez még nem történt meg. Kérdéses, hogy lesz-e ilyen pontosító magyar szabályozás május 25-ig. Ennek hiánya Magyarországon nagyban megnehezíti a Rendeletnek való megfelelést minden vállalkozás, szervezet számára.

2018. január 1-jén hatályba lép az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, melynek következtében változnak a személyi jövedelemadó bevallás szabályai.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Ákr. saláta) 2018. január 1-jétől egyrészt áthelyezi a személyi jövedelemadó bevallási szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései közé [11-13. §], másrészt megszünteti a munkáltatói adómegállapítást, harmadrészt pedig bővíti az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárással érintett magánszemélyek körét az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekkel és a mezőgazdasági őstermelőkkel.

Az állami adó- és vámhatóság (NAV) – a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatai alapján – 2018-ban is elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, külön erre irányuló kérelem nélkül.

Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-étől az ügyfélkapun keresztül elérhetővé teszi, az adóbevallási tervezetek a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon tekinthetők meg.

Azok a magánszemélyek, akik nem rendelkeznek ügyfélkapu regisztrációval, a NAV valamennyi ügyfélszolgálatán, továbbá bármely megyei (fővárosi) kormányhivatalban, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalában, illetve a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain is elvégezhetik az ügyfélkapu regisztrációt. (Részletes információk ezzel kapcsolatban a NAV honlapján elérhető 32. számú információs füzetben találhatók.)

A hosszú távon ingatlan bérbeadóknak 2018-tól csak a 15 százalékos szja-t kell befizetniük, mentesülnek a most 1 millió forintot meghaladó bevételt sújtó 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

A lakásukat rövid távra bérbeadók is jobban járnak: 2018-tól - a jelenlegi egy ingatlan helyett - már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb adózási mód, az ún. tételes átalányadó; a fizetendő adó szobánként évi 38.400 forint.

A legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít bevallási tervezetet, első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan. A magánszemély ezt a tervezetet kiegészítheti vagy adóhatósági közreműködés nélkül nyújthat be szja-bevallást.

Minimálbér összege

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege.

Garantált bérminimum összege

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint a garantált bérminimum összege.

Táppénz napi maximum összege

A táppénz maximum összegét a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében határozza meg. Ez az összeg 2018. január 1-jétől napi 9.200 forint.

Személyi kedvezmény

Havi szinten a személyi adókedvezmény maximális mértékét a törvény a minimálbér 5 százalékában határozza meg. Ez az összeg 2018. január 1-jétől 6.900 forint.

Családi kedvezmény

2018. január 1-jétől a családi kedvezmény érvényesíthető összegei szintén változnak.

Kettő eltartott esetén 116.670 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként. Ez az összeg 2017-ben 100.000 forint. Azzal kapcsolatban nem történik változás, hogy egy eltartott esetén 66.670 forint jár havonként; három és minden további eltartott esetén 220.000 forint jár havonként és kedvezményezett eltartottanként.

2018. január 1-jétől érvényesíthető, a személyi jövedelemadó alapját csökkentő családi kedvezmény:

Ahogyan már korábban említettem, az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra.

A számlatömbből kiállított számlákról ugyancsak adatot kell majd szolgáltatni, ami manuális feltöltést jelent egy megadott NAV weboldalra.

2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik.

Az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett a fizetendő közteher mértéke - a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik: a főállású katások havi 50.000 forintos (választásuk esetén 75.000 forintos) fizetési kötelezettségről beszélünk.

A kisvállalati adó mértéke az idei 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.

A hatályos szabályok szerint megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. 2018-tól lehetővé válik, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntető határozatot, ha az adózó a határozat jogerőre emelkedésének napjáig megfizeti a tartozását és ezt igazolja az adóhatóság felé.

2018. január 1-jétől az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik, főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősül, ezért az 50.000 forint helyett, havi 25.000 forint tételes adót kell csak megfizetnie

2017. augusztus 30-ig kötelező a Cégkapun történő regisztráció a gazdálkodó szervezeteknek, továbbá – az illetékesek hivatalos tájékoztatása szerint – a hivatalos és kötelező használatig, 2018. január 01-ig történő regisztrációt az augusztusi időpontot követően nem fogják szankcionálni.

A Cégkapu használata a gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 01-től kötelező

A 2017. augusztus 31-ig, de legkésőbb 2017. december 31-ig a Cégkapu regisztrációt el kell végezni.

A Cégkapu segítségével kettéválik az eddig használatos Személyi Ügyfélkapu, és a cégek “hivatalos Ügyfélkapuja”; a hivatalok a Cégkapun fognak levelezni az érdekeltekkel, sokkal kevesebb papírra lesz szükség, az idézések, végzések, határozatok, jegyzőkönyvek, kérelmek, stb. a Cégkapura érkeznek majd, és nem a postás hozza ki.

A Cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél az erre felhatalmazott természetes személy (Cégkapu megbízott) vagy az általa regisztrált, a gazdálkodó szervezet által megbízott további felhasználók jogosultak.

Az alábbi linken lehet regisztrálni:

https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/kaulogin.html

https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/tajekoztato.html

Amennyiben a magánszemély külföldre távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot, figyelemmel

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekre, vagy
• a Magyarország által kötött nemzetközi egyezményekre, akkor mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

Ilyen esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie. A bejelentésre 2017. évben a 17T1011 Adat és változásbejelentő lap szolgál, mely letölthető honlapunkról (www.nav.gov.hu) vagy beszerezhető ügyfélszolgálatainkon. A nyomtatvány és a kitöltési útmutató honlapunkon a Nyomtatványkitöltő programok/Nyomtatványkitöltő programok menüponton belül érhető el. A nyomtatványhoz minden esetben mellékelni kell a további egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról szóló igazolást (pl. a más tagállamban fennálló biztosítás igazolását szolgáló okiratot, az ún. A1-es igazolást).   Ha a magánszemély a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, adóügyeit lezárandó, kérheti a személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását, tekintettel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 131. § (5) bekezdésére. Az adó soron kívüli megállapítása egy lehetőség, nem kötelező azzal élni, hiszen fő szabály szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő év május 20. napjáig kell a bevallást benyújtani.

Abban az esetben, ha a magánszemély olyan országba (állam területére) megy dolgozni, amellyel Magyarországnak van hatályos és alkalmazható adóegyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor a megszerzett jövedelemmel összefüggésben az egyezmény szabályait kell alkalmazni. Az adóegyezmények fő szabály szerint úgy rendelkeznek, hogy a munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkavégzés történik. A magyar magánszemély által külföldön végzett munka ellenértékeként megszerzett jövedelem tehát külföldön adóztatható.

http://www.onadozo.hu/hirek/ideiglenesen_vagy_veglegesen_kulfoldre_tavozo_magyar_allampolgar_bejelentesi_kotelezettsege/

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Gyakori_kerdesek_es_v20170217.html

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?

Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kötelező feltüntetni. Ezen időpontot követően mind a munkáltató/kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozaton, mind pedig a 16SZJA bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett természetes azonosítói helyett adóazonosító jelét kell szerepeltetni.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amelyre tekintettel a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?

Ha a családi pótlékra való jogosultság fennállt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra tekintettel megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?

Élettársak között a magzatra tekintettel kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Kell-e az adóelőleg-nyilatkozatot módosítani, ha magzatra tekintettel már érvényesített a magánszemély az adóévben kedvezményt, s a gyermek márciusban megszületik?

2017. január 1-jétől a családi kedvezmény jogosultjának nem szükséges új nyilatkozatot adnia a gyermek megszületését követően, ha már az adóévben a magzatra tekintettel kedvezményt érvényesített.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?

Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még pl. 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2*220 000,-Ft/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény. Az egyetemista után családi kedvezmény nem jár.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?

Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre tekintettel), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően: a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapok tekintetében alkalmazható az új párjával megosztás?

Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 57/A § (4) bekezdésének 2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítása megemeli a fizetővendéglátók által szobánként fizetendő 32 ezer forintos tételes átalányadó éves összegét 38 ezer 400 forintra, azonban ezzel egyidejűleg a tételes átalányadózást választóknak megszűnik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségük. Ezzel a módosítással lényegében egyszerűsödik a tételes átalányadózást választók kötelezettsége, ugyanis egy jogcímen kell közteher-fizetési kötelezettségüknek eleget tenniük.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén a tételes átalányadó-fizetési kötelezettséget az eddigi rendelkezés helyett nem a megszüntetés napját követő 15 napon belül, hanem a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell teljesíteni. (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Tajekoztato_a_fizetov20161221.html?query=fizetővendéglátó)

A 2017. I. félévében hatályos szabályozás szerint az adózóknak tételes áfa adatszolgáltatást kell adni azon számlákról, amelyben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. A jelenlegi szabályozás szerint 2017. július 1-jén hatályba lépne az 1 millió forint 100 ezer forintra történő csökkentése, de a május 2-án benyújtott adócsomag alapján ez a csökkentés most nem fog hatályba lépni.

A legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó számlák esetén az online számlázás és tételes adatszolgáltatás egy évvel később, azaz 2018. július 1-jétől lesz kötelező.

Önkéntes alapon lehet majd csatlakozni az online számlázás rendszeréhez 2018. július 1. előtt, de ennek feltételei vannak. A 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet alapján 2016. január 1-jétől a számlázó programoknak kötelezően rendelkezniük kell egy olyan adatexporttal, amely tartalmazza a számlák adatait, a rendelet mellékletében definiált adatstruktúrában.

2018.07.01-től a kézi számlák esetében a 100 ezer forint áfa tartalmat elérő számlákról tételes adatszolgáltatást (1765 M lapok) kell benyújtani.

Mivel a cél az, hogy a kézi számlák esetében is bekerüljenek az adatok az adóhatóság adatbázisába, így valamilyen módon számíthatunk a kézi számlán szereplő adatok digitális formában való megjelenésére, rögzítésére. Jelenleg ennek szabályait még nem ismerjük. (https://5percado.hu/az-online-szamlazas-jovoje/)

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást, az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az összes közteher mértéke így a béren kívüli juttatások esetében 34,22 százalék, az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 43,66 százalék.

Szűkül a munkáltató által adható béren kívüli juttatások köre. 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül:

• az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladóan adott pénzösszeg és
• a Széchenyi Pihenő Kártya szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint, vendéglátás, alszámára legfeljebb 150 ezer forint, szabadidő alszámlára legfeljebb 75 ezer forint összegben adott juttatás.

.Az Szja tv-ben 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével a törvényben meghatározott feltételnek meg kell felelnie az adott juttatásoknak.

Az Erzsébet juttatás kiemelt adójogi szerepe megszűnik, ezzel egyidejűleg 2017. január 1-től a fogalmat is kivezetik az Szja tv-ből. A 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – 2016. december 31-ét követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.

http://www.nav.gov.hu/szja/szja

Az adóbevallási tervezet a 2016-ban megszerzett jövedelmeiről szóló kimutatás, melyet az Ön munkáltatója, kifizetője által megadott adatokból állítunk össze. Kiszámítjuk Ön helyett a jövedelmét terhelő adót, számításba vesszük az év közben levont adóelőleget és a figyelembe vett kedvezményeket. Az adóbevallási tervezetben szerepel mindezek egyenlege, ami lehet nulla, még fizetendő adó vagy Önnek visszajáró összeg. A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet 2017. március 15-től megnézheti és módosíthatja a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető weboldalon. Ügyfélkapu regisztráció hiányában, amennyiben 2017. március 15-ig kéri, a NAV megküldi Önnek adóbevallási tervezetét. Igénylését az alábbi módokon adhatja be:

• a „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon
• levélben kötetlen formában  (megadva adóazonosító jelét és születési dátumát)
• a NAV ügyfélszolgálatán személyesen vagy
• a NAV telefonos tájékoztató rendszerén keresztül

2017. február 1-jétől:

• SMS-ben a 06-70/717-7878 telefonszámon (meg kell adnia adóazonosító jelét és születési dátumát a következők szerint: SZJA _szóköz adóazonosítójel _szóköz ééééhhnn)
• a NAV honlapjáról elérhető űrlapon (www.nav.gov.hu/szja/szja)

2017. március 15. után az igénylés már csak a NAV ügyfélszolgálatain nyújtható be. Az igénylés alapján adóbevallási tervezetét 2017. május 2-ig kapja meg postán.

HA EGYETÉRT AZ ADÓBEVALLÁSI TERVEZETTEL, AMIT A NAV KÉSZÍTETT ÖNNEK, akkor nem kell tennie semmit. Ebben az esetben 2017. május 22-én a NAV által elkészített tervezet lesz az Ön hivatalos adóbevallása.

HA NEM ÉRT EGYET, akkor a bevallást módosíthatja:

• Ügyfélkapu regisztrációval az online felületen,
• postán kapott tervezet esetében pedig a 16SZJA jelű bevallás benyújtásával.

2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.

Az online pénztárgép és az EKÁER után az online számlázás lehet az adóhatóság következő csodafegyvere az áfacsalásokkal szemben. A kormány nem titkolt célja, hogy a számlázó programokkal kiállított számlák adatait online, valós időben követhesse az adóhatóság, amitől az ellenőrzések célzottságának és hatékonyságának növekedését várják. A számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani.

Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, az új jogszabály szerint azonban az 8 millió Ft-ra emelkedik, a törvény átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. 

Azok a plasztikai műtétek, amelyeket kizárólag szépészeti, kozmetikai célból végeznek, nem tartoznak az adómentes kategóriába szemben az egészségügyileg indokolt beavatkozásokkal. Az adóellenőrzéskor az orvosnak kell bizonyítania, hogy az adott műtét célja a gyógyítás volt. Többek között erről szólt a Kúria döntése annak a pernek a végén, amelyikben egy plasztikai sebész megtámadta a NAV határozatát.

A NAV egy plasztikai sebész szolgáltatásait az áfa-ellenőrzéskor adókötelesnek minősítette, mivel az orvos nem mutatott be megfelelő dokumentumokat arról, hogy műtétei egészségügyileg indokoltak és nem csupán szépészeti, kozmetikai célokat szolgálnak. Az adómentes kategóriába tartozó beavatkozások célja betegségek, egészségügyi zavarok diagnosztizálása, kezelése, gyógyítása, valamint az egészség védelme, fenntartása vagy helyreállítása. Mint ahogy az az EU Bíróságának határozataiban is szerepel, egy plasztikai műtét adóvonzatának megítélésében a legfontosabb szempont, hogy mi az adott szolgáltatás célja. A konkrét ügyben a NAV elemezte az orvosi iratokat; ambuláns lapokat, műtéti jegyzőkönyveket, amelyekből azonban nem tűnt ki a szolgáltatások elsődleges célja, egészségügyi szempontok szerinti indokoltsága.

A Kúria álláspontja szerint a NAV megállapításainak bírósági felülvizsgálatakor az adójogszabályok rendelkezései és az ezekkel összefüggő, az Európai Unió Bírósága joggyakorlata az irányadó.  Az uniós joggyakorlat szerint az adómentesség szűken értelmezendő, és fontos az egyes plasztikai beavatkozások elkülönítése, és adózási szempontok szerinti minősítése. A Kúria arra is rámutatott, hogy az adómentességre hivatkozó adózót terheli a bizonyítás már az adóellenőrzéskor is, aminek, a konkrét ügyben az orvos nem tett eleget, így a beavatkozások célja és ez által az adómentesség indokoltsága nem volt megállapítható.

https://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/Gyogyitas_vagy_szepites_20161017

Az Áfa tv. 2016. júliusi változásai

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul.

Az építésügyi jogszabályok1 2016. január 1-jétől bevezették az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység jogintézményét. Az egyszerű bejelentés bevezetésével lényegében a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén megszüntetésre került az építési engedélyezési eljárás, csupán bejelentési kötelezettséget ír elő a jogszabály. A bejelentést követő 15 nap elteltével az építési tevékenység megkezdhető. Az egyszerű bejelentés alapján megkezdett épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és az illetékes hatóságtól a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni.

Az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg. Ennek megfelelően:

•2016. július 16-ától az adóalanyként teljesített sorozatjellegű ingatlan értékesítések körébe tartozik az olyan ingatlan értékesítése is, amely ingatlan egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [Áfa tv. 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja],

•fordított adózás alá esik az ellenérték fejében – és az Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdéseinek megfelelő személyek között – megvalósuló olyan építés-szerelési, egyéb szerelési munka, amely olyan ingatlan létrehozatalára irányul, amely ingatlan létrehozatala egyszerű bejelentéshez kötött, feltéve, hogy az adott építés-szerelési, egyéb szerelési munka Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2016. július 16-ára vagy azt követő napra esik [Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja],

•az olyan ingatlan értékesítése, amely ingatlan egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, adóköteles ügylet [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja]. Amennyiben a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között nem telt el 2 év és az értékesített ingatlan olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert vagy olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert, 5%-os adómérték alkalmazandó, egyéb ingatlanok esetében az alkalmazandó adómérték 27%. Amennyiben a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között már legalább 2 év eltelt, akkor az ingatlan értékesítése főszabály szerint adómentes, ha viszont az ügyletet teljesítő adóalany az ingatlan értékesítéseire adófizetési kötelezettséget választott, 27%-os adómérték alkalmazandó.

Megkezdődött a folyószámla-kivonatok és a pótlékértesítők kiküldése

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését. Október végéig mintegy másfél millióan kapnak értesítést a hivataltól. Folyószámla-kivonatot csak az kap, aki legalább egy adónemben több mint ezer forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túlfizetése van. A NAV az egyenleg megállapításánál az adószámla 2015. december 31-ei állapotát veszi alapul.

A kivonat mellett késedelmipótlék-értesítőt csak az találhat a postaládájában, aki fizetési kötelezettségét nem vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért 2015-re vonatkozóan késedelmi pótléka keletkezett.

Az adó- és vámfolyószámlák egyesítése miatt a kivonatban a vámfolyószámlák 2016. január 1-jei nyitó egyenlege és az azt követő időszak részletezése is megtalálható.

Azok az adózók, akiknek 2016. január 1. és április 17. között legalább egy elektronikusan benyújtott és feldolgozott bevallása vagy adatszolgáltatása volt, elektronikus bevallóknak számítanak, így papíron nem kapnak folyószámla-kivonatot és késedelmipótlék-értesítőt sem. Ők az ügyfélkapus regisztrációt követően, már a netes felületen, folyamatosan nyomon követhetik adószámlájuk alakulását, és, ha 2015-re vonatkozóan késedelmi pótlékkal érintettek, akkor május végétől megtekinthetik a késedelmi pótlék levezetését is.

A folyószámla-kivonatot és a pótlékértesítőt célszerű a kivonat mellékleteként megküldött „Tájékoztató” segítségével összehasonlítani az adózó saját nyilvántartásával. Eltérés esetén észrevételt tenni személyesen az ügyfélszolgálatokon, telefonon a 40/20-21-22 számon a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül, vagy írásban lehet. Ehhez a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető „Folyószámla-kivonatra észrevétel” nyomtatvány segít.

Reklámügynöki tevékenység adóvonzatai

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2015. július 4-i hatállyal több tekintetben módosult. A Grtv. 3. §-át érintő fogalmi változások, illetve az újonnan beiktatott 5/A-F. § alapján kérdésként merült fel, hogy a módosult szabályozás értelmében a korábbi szerződéses láncolatok (reklám-közzétevő → médiahirdetésfelület-értékesítő → reklámközvetítő → reklámozó) változatlanul fennállhatnak-e, vagy pedig a reklám-közzétételre irányuló szerződés kizárólag a közzétevő és a reklámozó között jöhet létre, és hogy a változásoknak van-e egyéb adózásbeli hatása.

A Grtv. 3. § h) pontja definiálja a reklámközvetítési tevékenységet: „reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklámszolgáltatási tevékenységet”.

A Grtv. 3. § i) pontja pedig magát a reklámközvetítőt határozza meg: „reklámközvetítést végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet”.

A Grtv. 3. § s) pontja szerintmédiahirdetésifelület-értékesítő: „a reklám közzétevőjének megbízása alapján eljáró természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a reklám közzétevője nevében hirdetési felületet értékesít a reklámközvetítő, illetve a reklámozó felé.”

A Grtv. 3. § k) pontja úgy rendelkezik, hogy a reklám közzétevője az, „aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi.”

Továbbá a Grtv. 3. § l) pontja alapján reklámozó: „akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli.”

A Grtv. 2015. július 4-én hatályba lépett rendelkezései közül a reklámközvetítésre vonatkozó szerződéseket és a reklám közzétételére irányuló szerződéseket illetően az alábbi, a kérdés szempontjából lényeges rendelkezések emelhetők ki:

Grtv. 5/B. § (2) bekezdés: „A reklámközvetítő és a reklámozó a reklámközvetítésre vonatkozó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a reklámközvetítő képviseleti joga a reklám közzétételére irányuló szerződésnek a reklámozó nevében történő megkötésére, annak módosítására és a teljesítés elfogadására is kiterjed.”

Grtv. 5/B. § (5) bekezdés: „A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a szolgáltatásról kiállított számlát a vele a reklám közzétételére szerződő fél nevére állítja ki. A számlán valamennyi alkalmazott árengedményt fel kell tüntetni. A pénzügyi teljesítés határideje a számla kézhezvételét követő harmincadik nap.”

Grtv. 5/C. § (3) bekezdése: „A reklámközvetítő a reklámozótól díjra jogosult, amelynek mértéke a reklám közzétételi díjának 15%-a.”

Tájékoztató a jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változásáról a társasági adóban

1. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.

A változások érintik 1. a jogdíj fogalmát [Tao. tv. 4. § 20. pont], 2. a jogdíjhoz kapcsolódó korrekciós tételeket [Tao. tv. 7. (1) bekezdés c), e), s) pont, (16) bekezdés, új (22)-(25) bekezdések, 8. § (1) bekezdés új c) pont, n) pont], illetve átmeneti szabályok egészítik ki mindezek alkalmazását.