Az OECD 2019 óta készíti elő egy globális társasági adóminimum szabályozás kialakítását, amely szerint a nemzetközi vállalatok számára egy minimum társasági adó mértéket írna elő. Az első lépcsőben Magyarország is csatlakozott a megállapodáshoz, így az új szabályozást már az összes OECD- és G20-tagország támogatja, összesen 136 ország. A szabályozás lényege az, hogy ha egy multinacionális vállalat leányvállalatának adókötelezettsége az adott országban nem éri el a minimálisan meghatározott szintet, akkor a különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie. Az adóreform célja tehát az, hogy a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak megfelelő mértékben, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák.
A megállapodás első pillérén keresztül a világ mintegy 100 legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatát érintené, ezzel biztosítva, hogy ezen cégek is megfelelően kivegyék a részüket az adóterhek viselésében, bárhol is működjenek, és termeljenek profitot. Ha az anyavállalat országa nem él ezzel a jogával, másodlagos mechanizmusként a többi leányvállalat országa is beszedhetné a különbözetet. Így, ha egy állam olyan adókulcsokat vezet be vagy olyan adókedvezményt nyújt, amely alacsonyabb adóterhelést eredményez az elvártnál, azzal lényegében más államok költségvetését támogatja.
A megállapodás második pillére az egységes társasági adókulcs bevezetése. Az OECD javaslatában az adómérték még nem került meghatározásra, ugyanakkor a G7 pénzügyminiszterei a 15 százalékos minimális effektív társaságiadó ráta kijelölését támogatják.
Az a globális árbevételi szint, amely felett az adott vállalatcsoport a minimumadó szabályozás hatálya alá kerül, várhatóan 750 millió euró lesz.
Tehát például 15 százalékos minimum adókulcs bevezetése esetén egy magyarországi leányvállalattal rendelkező külföldi anyavállalatnak 6 százalékos társaságiadó-különbözetet kellene fizetnie, de ezt befolyásolhatják a kapott adókedvezmények.
Több szempontból is problémás a felvetés. Sok esetben az alacsony effektív adókulcsok csak részben vezethetők vissza a különféle kedvezmények és adóoptimalizációs lehetőségek alkalmazására, részben éppen az adóalapok eltéréseire vezethetőek vissza. Ezen eltérések következtében pedig számos olyan országban működő vállalat is a minimumadó szabályozás hatálya alá eshet, ahol az adókulcs egyébként jóval meghaladja a 15%-ot.
Ha 15 százalékos lesz a globális minimumadó, és Magyarország marad a 9 százalékos társasági adónál, ettől még a megállapodáshoz csatlakozott anyavállalati országok beszedhetik a különbözetet. Ha Magyarország nem is csatlakozna a megállapodáshoz, a többi ország ettől még jogosult lesz beszedni az adót a cégek magyarországi leányvállalatainak működéséből.
A jelenlegi megállapodásban nem tisztázott még, hogy, amennyiben az országoknak továbbra is lehetőségük lesz adókedvezményekkel támogatni a cégeket, például a kutatás-fejlesztési tevékenységük ösztönzésével, erre lesz-e külön szabályozás.