2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. Az új törvény egykulcsos adót vezet be, melynek mértéke 19,5% lesz. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg 14%-os kulccsal adózó jövedelmek egészségügyi hozzájárulás terhe megszűnik, helyette 19,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény meghatározza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. Ennek értelmében adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbi jövedelmek után:
A 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138.000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3.312.000 Ft-ot, a mostani 450.000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645.840 forintra emelkedik. Amennyiben a szociális hozzájárulási adó mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.
Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás-fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását.
Az új törvény szerint tehát szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az első három kedvezménykategóriában és az adó mértéke annak 50 százalékával csökken.
Társadalombiztosítási járulékot érintő változások
Társadalombiztosítási járulékot érintő változás, hogy 2019. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 7 500 Ft-ra (napi 250 Ft) emelkedik (2018-ban ez havi 7 320 Ft, napi 244 Ft).
A törvénymódosítás a nyugdíjas dolgozók terheinek csökkentését is tartalmazza. Ennek értelmében 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak Mt. szerinti munkaviszonya alapján, vagyis járulékfizetési kötelezettség sem terheli, de ellátásra sem szerez jogosultságot e jogviszonya alapján. Mivel a saját jogú nyugdíjasoknak Mt. szerinti munkaviszonyuk után a jövő év kezdetétől nem kell járulékot fizetniük, a kiegészítő tevékenységet folytató (vagyis nyugdíjas) vállalkozók az Mt. szerinti heti 36 órás munkaviszonyuk alapján 2019. január 1-jétől nem mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól.
A társasági adót érintő változások
Szintén az adózók számára kedvező változásként értelmezhető a fejlesztési tartalék maximumának változása, mely a korábbi 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik.
A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-kedvezményeknél a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója – megállapodásuk szerint – megosztottan érvényesíthetik a K+F-hez kapcsolódó adóalap kedvezményt.
2019-től a társasági adóra vonatkozó adókedvezményeket utólagosan is érvényesíteni lehet, önellenőrzés keretében, függetlenül attól, hogy az adózó a társasági adó bevallásában igénybe vette-e az adókedvezményt vagy sem. (Az az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt korlátozás a választási lehetőség utólagos érvényesíthetőségére vonatkozóan továbbra is hatályban marad.)
Az általános forgalmi adót érintő változások,
A személyi jövedelemadót érintő változások
A cafeteria rendszer leegyszerűsödik. A törvény alapján az alábbiak változnak 2019. január 1-jétől:
Az egyes meghatározott juttatások körét korlátozzák, kikerül ugyanis az Szja tv-ből az a lehetőség, hogy a munkáltatók ilyen juttatásként minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján egy meghatározott munkavállalói csoportnak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathassanak. Következésképpen az ilyen jellegű juttatások is az összevont adóalap részeként adóznak majd, munkaviszony esetén munkabérként.
Jövőre csekély értékű ajándékot személyenként már csak évente egyszer lehet juttatni (idén erre még évente három alkalommal van lehetőség).
2019. január 1-től eltörlésre kerül több adómentes juttatási forma:
A bölcsődei, óvodai szolgáltatást/ellátást akkor is adómentesen térítheti meg jövőre a kifizető, ha a kiállított számla a magánszemély nevére és nem a szülő foglalkoztatójának a nevére szól.
A 2018. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásnak, illetve adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások a jövőben, munkavállaló esetében, bérjövedelemként viselik a terheket.
Egyszerűsítések:
Jó hír: ingatlan-bérbeadás esetén a jövő évtől nem minősül bevételnek a bérbeadó oldalán az ingatlan használatához kapcsolódó közüzemi szolgáltatások áthárításából származó díj, így ezeket a költségek között sem kell szerepeltetni.
Ingatlan bérbeadás esetén a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy egy másik településen 90 napot meghaladóan bérbevett ingatlan általa megfizetett bérleti díját el kívánja számolni bérbeadásból származó bevételével szemben.
A családi kedvezmény összege növekszik: kettő eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2019-ben 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik.
A helyi adókat érintő változások
Az új rendelkezéseknek megfelelően 2019. január 1-től az önkormányzatok jogosultak arra, hogy adókedvezményt állapítsanak meg a vállalkozó azon beruházásának értéke (vagy annak egy része) után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe.
A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség viszont megszűnik.
Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő változások
Az elfogadott törvényjavaslat alapján az egyszerűsített vállalkozói adót az adózók – döntésük alapján – utoljára 2018. december 20-ig választhatják ezt az adózási formát, továbbá az eva-ra való áttérés is 2018. december 20-ig lehetséges utoljára.
A kisvállalati adót érintő változások
A KIVA választásának feltételei kedvezően módosulnak: a korábbi 500 millió forintos árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó korlát 1 milliárd forintra növekszik.
Jelentős változás a KIVA adóalapjának módosulása: a továbbiakban a béren kívüli juttatás, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is az adóalap részét képezi.
Megszűnő adók: 75%-os különadó, hitelintézeti különadó, valamint kulturális adó
Az elfogadott törvényjavaslat alapján visszamenőleges hatállyal, 2018. január 1-jétől megszűnik a 75%-os különadó, mely többek között a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati szervezetnél foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott jövedelem egy részét terhelte.
További változás, hogy 2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, valamint eltörlésre kerül a kulturális adó is.
A népegészségügyi termékadót érintő változások
2019. január 1-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke, továbbá törlésre kerül az egészségmegőrző programokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség.
Bevándorlási különadó
E törvény kihirdetését követő 31. napon lépnek hatályba a bevándorlási különadóról szóló rendelkezések. A törvény alapján bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása. A különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25%-a.