A 2025-ös adócsomag tervezet

A 2024. november 7-én benyújtott 2025. évi törvénytervezet ide kattintva érhető el a parlament honlapján. Az alábbi jelentősebb változások várhatóak.

A családi adókedvezmény növelése révén már 2025. július 1-jétől a családi adókedvezmény összege jelentősen (50%-kal).

Meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa-kulcs alkalmazását 2026. december 31-ig, sőt elhúzódó építkezések esetén ez akár 2030-ig is kitolható lesz. Emellett a jövőben lehetőség lesz a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatások 50%-át lakásfelújításra költeni.

A tervezetben szerepel a műemlék ingatlanok tekintetében alkalmazható illeték- és építményadó mentesség, illetve a műemlék ingatlanok felújítását követő értékesítés személyi jövedelemadó mentességi feltételének 5 évről 3 évre történő csökkentése.

Az alábbi adónemek tekintetében alkalmazzák majd az inflációkövető számítási módszert:

Jövedéki adó: A szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) tételes jövedéki adója,
Gépjárműadó: A gépjárművek után fizetendő adó
Regisztrációs adó: A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó mértéke
Cégautóadó
Visszterhes vagyonszerzési illeték gépjárművek esetén.

A társasági adóban változást jelent a jövőben, hogy lehetőség lesz a veszélyes hulladék tárolásra igénybe vett földterületek esetén is értékcsökkenési leírást érvényesíteni.

Fontos jogharmonizációs változás, hogy a jövőben várhatóan nemcsak a belföldi értékesítés, hanem a külföldi értékesítések tekintetében is alkalmazható az alanyi adómentesség. Ugyanakkor a felső határ nem változik, így a törvénytervezet alapján magyar adóalany belföldi és külföldi értékesítései együttes összege nem haladhatja meg a 12 millió forintot (sajnos).

Az adócsomag könnyítéseket tartalmaz a számvitel területén, felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra nőne). Az egyszerűsítés jegyében a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is jelentősen nő (mérlegfőösszeg vonatkozásában 6 milliárdról 10 milliárd forintra, míg nettó árbevétel vonatkozásában 12 milliárdról 20 milliárd forintra), míg a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülési feltétel nettó árbevételre vonatkozó kritériuma 300 millió forintról 600 millió forintra nő. A foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételek ezzel szemben nem változnak.